Víz- és talajvédelem

Vízvédelem - felszín alatti víz és földtani közeg védelme, FAVI - KÁR - INFO

Üzemi kárelhárítási terv, elvi, létesítési, üzemeltetési és fennmaradási vízjogi engedély készítése. A felszín alatti vizekkel kapcsolatos FAVI jelentés elkészítése.

Üzemi kárelhárítási terv

Ki kötelezett üzemi kárelhárítási terv készítésére?

Az üzemi kárelhárítási terv készítését a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV. 26.) Korm. rendelet írja elő. Kárelhárítási terv készítésére az kötelezett, aki a kormányrendelet 2. sz. mellékletében meghatározott tevékenységet végez.

Mi tartalmaz az üzemi kárelhárítási terv?

Az üzemi kárelhárítási terv tartalmát a fenti kormányrendelet 1. sz. melléklete írja elő.

Az üzemi kárelhárítási terv főbb részei:

• Együttműködési terv - a szervezetek együttműködését határozza meg
• Lokalizációs terv - a szennyezés lokalizációjának folyamatát és a szükséges erőforrásokat szabályozza
• Kárelhárítási műveleti terv - a kárelhárítás operatív végrehajtásának módját írja elő
• Kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározása - a kárelhárítás eszközeit és anyagait írja elő

A környezethasználó kötelességei környezetveszélyeztetés esetén:

• Intézkedéseket tenni a környezetkárosodás megelőzésére
• Intézkedéseket tenni a környezetkárosodás megakadályozására és enyhítésére
• Azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás esetén kárelhárítás, minden más esetben kármentesítés végrehajtása szükséges

Vállaljuk az üzemi kárelhárítási terv elkészítését.

Vízjogi engedély

Mikor szükséges vízjogi engedély?

Azt, hogy mikor szükséges vízjogi létesítési engedély és vízjogi üzemeltetési engedély, alapvetően a vízgazdálkodásról szóló 1995 évi LVII. törvény szabályozza. A vízjogi enegedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit a 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet írja elő.

Vízjogi engedély kell:

• Vízimunka végzéséhez (vízimunka: lásd a fontosabb fogalmakat)
• Vízilétesítmény építéséhez és üzemeltetéséhez (vízi létesítmény: lásd a fontosabb fogalmakat)

Az építkezés, üzemeltetés során a következő vízjogi engedély lehet szükséges:

• Elvi vízjogi engedély
• Vízjogi létesítési engedély
• Vízjogi üzemeltetési engedély
• Vízjogi fennmaradási engedély

Fontos! A vízjogi engedély iránti kérelmet tervezői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el, a vonatkozó műszaki és jogszabályi követelmények figyelembe vételével. Az engedély nélküli építés és működtetés súlyos bírság kiszabásával jár, sőt akár a megépített műtárgy elbontatását is maga után vonhatja!

Vállaljuk:

• Az elvi vízjogi engedély beszerzését
• A vízjogi létesítési engedély beszerzését
• A vízjogi üzemeltetési engedély beszerzését
• A vízjogi fennmaradási engedély megkérését

FAVI adatszolgáltatás - felszín alatti vizekkel kapcsolatos nyilvántartás

Mikor szükséges FAVI bejelentés?

FAVI bejelentés akkor szükséges, ha a tevékenység a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet  (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenység

A bejelentés módját, valamint a bejelentéshez szükséges nyomtatványok mintáit (FAVI adatlap) a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet tartalmazza.

Nem szükséges FAVI adatszolgáltatás:

• Mező-, illetve erdőgazdálkodási tevékenység során a természetes terhelések és az egyes anyagok felhasználásából származó terhelések esetén.
• Magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységek esetében.
• Ha a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével szembeni védelemről szóló jogszabály szerint végzett adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra kötelezett a FAVI adatszolgáltatással azonos adattartammal teljesíti.

A FAVI bejelentés egy egyszeri és egy éves rendszerességű jelentésből áll:

• FAVI alap és részletes bejelentőlap a felszín alatti víz és földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről
• FAVI éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetéséről, terheléséről.
• Valamennyi FAVI adatlap kitöltése komoly szakmai felkészültséget igényel, a kitöltés elmulasztása pedig bírság kiszabásával jár.

Azt javasoljuk, hogy a FAVI adatlap kitöltést és a FAVI bejelentést bízza szakemberre.

Vállaljuk:

• A FAVI alap- és részletes bejelentőlap kitöltést
• A FAVI éves jelentés elkészítését

A víz, a felszín alatti víz és földtani közeg védelem fontosabb fogalmai

Felszín alatti víz:

A terepfelszín alatt, a földtani közeg  telített zónájában (pl. pórusokban és hasadékokban) található víz.

Felszín alatti víztest:

A víztartó képződményen belül a felszín alatti víz lehatárolt része.

Földtani közeg:

A föld felszíne és az alatta elhelyezkedő természetes eredetű képződmények (ilyen például a talaj, a mederüledék, a kőzetek -ide értve az ásványokat is, valamint ezek átmeneti formái).

Kármentesítés:

Helyreállítási intézkedés, melynek célja a felszín alatti víz és földtani közeg károsodásának enyhítése, az eredeti, vagy ahhoz közeli állapot helyreállítása, illetve a felszín alatti víz által nyújtott szolgáltatás biztosítása.

Környezetvédelmi megelőző intézkedés:

Műszaki, gazdasági, szervezési intézkedés, melynek célja a felszín alatti vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések elősegítése és a veszélyeztetés csökkentése (a kárelhárítás kivételével).

Szennyező anyag:

Minden olyan anyag, ami nem természetes okból kerül a felszín alatti vízbe, vagy a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vízbe kerülve szennyezést, vízminőség romlást okozhat.

Talaj:

A földtani közeg legfelső, termékeny rétege, ami ásványi részecskékből, szerves anyagból, vízből, levegőből és élő szervezetekből áll

Felszín alatti vízben okozott károsodás:

Felszín alatti víz minőségi állapotában bekövetkező mérhető, kedvezőtlen változás, illetve a felszín alatti vízből megvalósuló lehetséges szolgáltatás mérhető, jelentős romlása.

Földtani közegben okozott károsodás:

A földtani közeg minden olyan szennyezése, amely a szennyező-anyag koncentráció növekedésével, ezzel pedig az emberi egészség károsodásának jelentős kockázatával jár.

Vízimunka:

Olyan tevékenység, amely célja, hogy a lefolyási és áramlási viszonyokat, a víz mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját, a víz kártételének elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének figyelése, kutatások végzése, vagy nyersanyag kitermelés céljából befolyásolja.

Vízilétesítmény:

Olyan mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, feszerelés, szerkezet, aminek a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának az állapotát, a kártételek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének figyelése, kutatások végzése vagy nyersanyag kitermelés céljából befolyásolja.

A felszín alatti víz védelmével kapcsolatos fogalmakat részletesen a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben találja meg.